Bevezetés az életembe

Boldogan élni még ebben az 1 hónapban ami hátra van nekem,hát ebben a környezetben amiben most vagyok lehetetlen.Mert mindig valami történik ami boldogtalaná tesz.Sziasztok az én nevem Mia Perez 17 éves vagyok.Londonba születtem de elköltöztünk Mexikóba ezért jelenleg  Spanyolországban élek .Hogy miért mondtam azt hogy jelenleg hát azért mert holnap megyek a barátnőmhöz Danielle Peazerhez aki Londonban él.Ő olyan nekem mint a növérem.Mióta az eszemet tudom azóta a legjobb barátnőm.Az ő apukája és az én apukám legjobb barátok voltak.Anyukám belehalt a szülésbe,igy csak apukámra számithattam mind addig amig nem történt valami szörnyüség.7 éves voltam és apukámmal jöttünk haza az iskolából kocsival, zuhogott az eső.Alig lehetett valamit látni és nagyon csuszott az út. Valami elébünk ugrott apukám elrántotta a kormányt és belezuhantunk egy árokba.Apu elveszitette az eszméletét mert beütötte a kormányba a fejét és a mellkasába beleszúrodott valami.Próbáltam felébreszteni de nem sikerült.Meg sem birtam mozdulni a lábam beszorult valahova és borzasztóan fájt.Már majdnem elájultam amikor valaki elkezdte ütögetni az ablakot.Egy mentös volt az és pár percen belül kiszedett a többi mentösel együtt.A többire pedig nem emlékszem.A korházban ébredtem és még mindig szörnyen fájt a lábbam.Két orvos bejött és közölte velem életem legfájdalmasabb hirét.Apukám meghalt.A fájdalom amit akkor éreztem az leirhatattlan.Hisz elveszitettem az egyetlen embert akire számithattam.Aztán még azt is közölték velem hogy a lábamon örök életemben egy csúnya heg lesz.Az a nap óta az életem egy szörnyüség.Árvaházba kerültem és ott minden nap csúfoltak a lábam miatt.Néha még meg is vertek.Mikor 15 éves voltam kiszedték az egyik vesémet mert nem müködött.16 évesen közölték velem hogy új vese kell nekem mivel a másik is kezd leálni.És most mikor utoljára voltam az orvosnál azt mondta hogy 1 hónapom van hátra.Ezért is megyek Londonba  Daniellehez hogy vele legyek ebbe az utolsó 1 hónapba.Ő is tud mindent ezért elintézte hogy elmehesek hozzá ott lakni mivel hogy még egy hónap van hogy 18 legyek.Már alig várom hogy lássam utoljára 1 éve láttam.Mivel a barátja valami sztár és vele ment minden hova hogy ne legyenek külön.És ráadásul még táncosnö és model is.Na de most térjünk vissza a jelenbe.Este 9 óra van és reggel nyolckor indul a gépem Londonba ezért koránkelek.Ugyhogy inkább alszom.Reggel az ébresztőórára ébredtem.Kimásztam az ágyból letusoltam és felhúztam ergy ilyen összeállitást 
Amikor mindennel végeztem elközsöntem és már mentem is a reptére.Leálitottam egy taxist és lediktaltam a cimet.15 perc alatt odaértem.Kifizettem a sofőrt és bementem.2 percig várakoztam és már szóltak is hogy  londoni járat indul.Felszálltam és elindult a gép.Már nagyon izgatott voltam Daniellel ugy beszéltük meg hogy értem jön a reptérre.Mikor odaértünk átvettem a csomagjaimat és indultam megkeresni a barátnőm.5 perc allat meg is találtam.Ott állt egyedül és nézelödött integettem neki mire ő felfigyelt.És rohantunk egymás felé.Ledoptam a csomagjaim és átöleltem annyira boldog voltam hogy látom elsirtam magam és ő is.
-Mia annyira hiányoztál.-mondta miközben ölelt.
-Te is nekem nagyon.-mondtam neki szipogva.Aztán pedig elvátunk egymástól.
-Mesélj hogy vagy?Mivan veled?-kérdezte tőlem izgatottan.
-Jól vagyok.De majd mesélek ha hozzád értünk.És te hogy vagy?
-Soha jobban.-mondta nevetve.
Kiértünk egy nagyon szép kocsihoz.
-Szállj be.-mondta.
-Ebbe a gyönyörü autóba?-kérdeztem elképedve.
-Igen.Ez az én autóm.-mosolygott rám.
-Azta nem semmi járgány.-mondtam még mindig elkébedve.Ő pedig csak nevetett.Beültünk és Danielle elinditotta a kocsit.Az útat végig beszéltük.Mikor megérkeztünk és kiszáltam a kocsiból az álam a földet súrolta.Egy óriási és gyönyörü ház elött álltam.
-Csukd be a szád mert beszáll a légy.-mondta Dan nevetve.
-Mi?Úristen ez gyönyörü.-mondtam tátott szájal.
-Nem az én házam hanem a barátomé vagyis még öten élnek itt.A barátom bandatagjai.
-Most azt mondod hogy öt fiúval fogok együtt lakni?-kérdeztem Dantől felvont szemöldökkel.
-Hát igen de nagyon kedvesek.-mondta mosolyogva.
-Aha hát oké majd meglássuk.-mondtam bizonytalanul.
Kivettük a böröndöm és bementünk.Amikor beléptem elég érdekes látvány fogadott. 





Az első rész egy kicsit rövid lett de a többit majd igyekszem hosszabbra irni.Remélem tettszet.